Szent István néhai kardja

Szent István néhai kardja...
Történetét köd takarja.

Hogy miként került Prágába,
Szent Vitus székesegyházba

Mára már senki sem tudja;
Hallgatag a Múltak kútja...

Szent István néhai kardja...
Némely tudós is vitatja,

Volt-e a király kezében?
Mikor készült?
Milyen régen?

Ki lehetett a mestere?
Harcolt-e valaki vele?

Szent István néhai kardja...
Egész kis mitológia

Fejlődött ki körülötte...
Hogy mikor, ki készítette...

Az egyik szaktudós zseni
A reneszánszba helyezi.

Szent István néhai kardja...
A szaktudóst nem zavarja,

Hogy az István-kard alakja
Nem illik a reneszánszba,

S a Szent Vitus leltárnoka
Sokkal korábban azt írta

Tintával a lajstromába:
"A magyar Szent István kardja."

Szent István néhai kardja...
A Magyar Múlt egy darabja...

Múltunk számos mozaikja
Kerül ide, meg amoda,

Tele van velük a világ...
Más népek tagjai óvják,

Gyakran nagyobb tisztelettel,
Mint a legtöbb magyar ember...

Szent István néhai kardja...
A Kegyelet számon tartja...

Sohasem a tárgy a lényeg,
Hanem amit rejt: a Lélek,

Mely Múlton keresztül
Jövőt ad,
Jelennek feszül...

Szent István néhai kardja...
Lelkünk Lelkét élve tartja...

A Föld valamennyi népe
A teremtő Isten képe,

S a dicső Emberiséget
Együtt alkotják a népek.

Szent István néhai kardja...
Egy cseh székesegyház tartja,

Mint tárgy, ott gazdára akadt,
De mint Lélek - miénk marad.

Múltunk része,
Jövőnk partja -
Szent István néhai kardja.