Ünnepközi, enyhe napunk
Alkonyatba játszik,
Az udvaron Mira kutyánk
Az ölembe mászik.
Alkonyati szürkületben
Elmereng az ember,
Tavaszi nosztalgiával
Búcsúzik december.
Ahogy boldog lélek rohan
Az öröm lakába,
Úgy száll ünnepközi napunk
Csendes éjszakába.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése