Akkor is ilyen nehéz idők jártak,
Mérges hangyabolynak tűnt a világ,
Bajok rohangáltak a piacon,
Operett Mars-istenkék hetvenkedtek,
S a munkanapok sisteregve teltek.
Munka után,
Csak szűk családi körben
Igent mondtunk egy csöndes délutánon...
Sok kört futott azóta az Idő,
Emlékek tükréből ragyog elő
Az egykor félszegen ejtett
Igen.
Igen,
Igen,
Igen...
Rád évtizedek után is:
Igen.
Meghitt, szép, megszentelt kis pillanat,
Amit azóta minden évben újra
Ajándékul nyújt nekünk az Idő...
Amíg Te vagy nekem,
Amíg csak élek,
Örökre:
Igen!
2016. szeptember 16., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése