Szőke nő zűrben az űrben - Befejező rész

BEFEJEZŐ RÉSZ

A robotharcosok szeme egyúttal radaros célzóberendezés is. Amit látnak, nem téveszthetik el, reakciójuk elképesztően gyors. Harcra tervezték őket.

Az átlépés pillanatában azonnal tüzeltek, és másodpercek alatt szitává lőtték az összes ügynököt. Utána kitódultak az ajtón, és egy percen belül végeztek a lépcsőházban tipródó többi ügynökkel is, utána pedig a házat körülzáró egység összes tagjával. Egyetlen ügynök sem tudta elsütni a fegyverét.

Karen az egyik egészségügyi szolgálatos robottal azonnal a könnyűcirkálóra küldte Robertet. Maga maradt. Kevlárpáncélt öltött, és ment a robotharcosaival.

Éjjel betörtek a múzeumba, és elkötötték Robert űrhajóját. A szőke nő a robotokból legénységet vezényelt a hajóra, és besorolta a flottájába.

Amikor visszatért a könnyűcirkálóra, Robert már mélyen aludt. A szőke nő eligazgatta a férfi takaróját, aztán három hónapot ugrott vissza az időben. Utána hosszú idő óta először aludt el boldog nyugalomban.

Csak másnap szeretkeztek először. Napokig alig bújtak elő az ágyból. A szeretkezések szüneteiben Karen mindent elmesélt Robertnek.

-         Hogyan tovább, Karen?

-         Azt hittem, magától értetődik.

-         A múltba megyünk?

-         Van más választásunk?

A férfi lassan bólintott.

-         Hová? Milyen korszakba?

-         Amikor még nem élt ember a Földön.

Robert Szalai elmosolyodott.

-         Szerinted van ilyen korszak?

Karen csodálkozva nézett rá.

-         De hiszen azt tanultuk, hogy az evolúció…

Robert gúnyosan mosolygott.

-         Felejtsd el, Karen. Spekulációhalmaz. Szerintem az emberiség azóta létezik, hogy a Föld lakható. Előtte meg a légkör sem volt alkalmas az emberi életre.

A múltba ugrást több részletben, nagy körültekintéssel hajtották végre. Több tízezer évet léptek vissza az időben. Kellemes éghajlatú vidéket kerestek az északi félgömbön, és szisztematikusan elkerülték a jégkorszakokat.

Az első felderítési eredmények nem okoztak nagy meglepetést.

-         Tudtam, hogy lakott a Föld – mondta a férfi, és átkarolta a szőke nő derekát.

Az első időben csak robotok szálltak le. Elfoglalták a kijelölt területet, felépítették és berendezték a házat, bevetették a földeket, és hatalmas erődfalakat vontak a tervezett telep köré.

Létrehoztak Karen és Robert számára egy kisebb várost. Két kutter és Robert hajója földi bázist kapott, a flotta többi egysége energiafelhasználás nélkül fog mostantól a Föld körül keringeni. A robotok kétharmada rajtuk marad, tartalékban.

Egy tavaszi napon léptek először a múltbeli Földre. Karen mosolyogva lépdelt, élvezte a régóta nélkülöött napsütést.

A levegő tiszta volt. káprázatosan tiszta.

Első közös gyermeküket hordta a szíve alatt.

VÉGE.