2015. április 25., szombat

Örömkapu

Önfeledt, huncut napsugár
Ficánkol a fák felett,
Madárcsicsergő reggellel
Kacag ránk a Kikelet.

Eljutott hozzánk a Tavasz,
Örömkapu nyitva áll,
Nincs törvény, hogy végtelenből
Kinek-kinek mennyi jár.

Öröm analfabétái,
Szegény mai emberek;
Tavasznak örvend az Isten,
Csak az ördög kesereg.

Gyors az idő, fogy az élet,
Mint árnyékból szőtt kabát;
Az “előkelő” komorság
Kirabolja önmagát.

Tele örömmel a világ,
Aki tudja, élvezi,
A búsongó mániákus
Soha észre se veszi.

A távoli szörnyetegek
- Politika, gazdaság -
Nem rontják el, ha nem hagyjuk,
A Kikelet ritmusát.

Szemben, villanyoszlop hegyén
Kelepel a gólyapár,
A Tavasz örömkapuja
Mindenkinek nyitva áll.

Száll a Tavasz illatárja
Lombok és dombok felett,
Most élünk,
Jót most lelhetünk,
Most van itt a Kikelet.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése