SZÁZHATVANHATODIK
RÉSZ
Tehát:
v
A költő
lehet felelőtlen, de a társadalomnak el kell tartania, és csodálnia kell őt?
Ezek szerint a költő esetleg valamiféle – celeb?
Erre a kérdésre egyáltalán nem könnyű a felelet.
Ha bárkit megkérdezünk, elsőre valami olyasmit felelne, hogy
a kettő nem tartozik egy dimenzióba, de ez nem ilyen egyszerű.
Nem egykönnyen lehet definiálni, mi is a celeb. Ha
találkozunk vele, az esetek többségében felismerjük, de meghatározni nehéz.
Költő és celeb között lehet hasonlóság, sőt átfedés is. Ha
korrekt módon akarjuk megközelíteni a kérdést, elég nagymértékben figyelmen
kívül kell hagynunk az úgynevezett „elitkultúrának”, illetve a
„tömegkultúrának” a jelenleg forgalomban lévő ismérveit. Elitkultúra és
tömegkultúra antinómiája ugyanis korántsem fedi a valóságot.
A „tömegkultúra” termékei közé sorolnak mindent, amit a
közönség kedvel, valódi értékére és funkciójára való tekintet nélkül. Amit ide
sorolnak, kötelező lesajnálni, ellenben az „elitkultúrába” sorolt dolgok előtt
kalapot kell emelni.
Valójában nem lehet értékszempontok alapján igazolni ezt az
antinómiát. A tömegkultúrában valóban sok értéktelenség található, az
elitkultúra azonban a valóságban nem a minőség alapján szerveződik, hanem
olyasféle mechanizmusok alapján, ahogyan a művészet intézményi elmélete működik
a gyakorlatban.
Miben különbözik a költő és a celeb?
Semmi sem zárja ki,
hogy egy valódi, jelentős költő egyúttal népszerű személyiség is legyen, akiért
ezrek rajonganak. Előfordult már ilyen. Semmi sem zárja ki, hogy akár a
közeljövőben is tömegek előtt váljon népszerűvé egy költő. Ez a költő számára
természetesen sokkal nagyobb felelősséget jelentene, mint az átlagos celeb
számára, de azt sem zárja ki semmi, hogy egy celeb valóban értékes, valóban
tiszteletre méltó személyiséggé fejlődjön. Semmi sem zárja ki, hogy sok közülük
ma is ilyen legyen.
Akkor mi a különbség?
Az átlagos celebet a média emeli magasra, vagy ejti hallgatásával
a mélybe. A celeb a média teremtménye.
Ez emeli magasba, és a divat tartja ott.
A celeb-lét
külsőségek által alakul, nem függ a celeb emberi értékeitől. A celeb lehet
érdemes vagy érdemtelen, tehetséges vagy tehetségtelen; ez nem releváns – celeb
státuszát a kulturális ipar teremti, és ő adja el a celebet a tömegeknek.
Hát a költő?
Egyes korok úgy tartották, a költő – születik. Más időkben
úgy vélték, a költő szívós munkával, kitartással és szorgalommal teremti
önmagát. A tehetség munka nélkül nem sokat ér, sőt talán a tehetséget is a
munka teremti.
A költő: munka,
tehetség, felelősségtudat, empátia. A költő-lét belső értékek mentén alakul ki
és marad fenn.
És még valami.
A harminc évvel ezelőtti celebekre azok sem mindig
emlékeznek, akik annak idején rajongtak értük. A celeb – puszta divat.
És a költő?
A költő státusz hordoz valami, ami a celeb státuszából
teljességgel hiányzik.
Ismét: a tradíció.
A költő a kulturális
tradíció hordozója, újjáalakítója, tovább hagyományozója. A jelenben alkotva
összeköti egymással a múltat és a jövendőt.
Folytatása következik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése