Bár a kezét felénk nyújtja,
De már sejtjük,
Hamarosan meg is leljük.
Egyre többet tudunk róla.
Talán a jégkorszak óta
A népünk bölcsője itt ring,
Itt éltek az elődeink.
A téres Kárpát-medence
Újjáélesztő kemence
Volt katasztrófák idején,
Állt a jégkorszak közepén,
Mint az Élet nagy szigete,
A Jövendő szülőhelye.
Az Élet vére itt kering,
Innen egykori népeink
Kirajzottak,
Visszajöttek,
Házat, jövőt építettek.
Más volt akkor Európa;
Később jött az erőpróba.
Indogermán inváziók
Hoztak hamis tradíciót,
Büdös, nyegle hadistenkék
Hátán jött a képtelenség.
Integrálódtunk hozzájuk,
Még magunkat sem találjuk.
Integet a Régmúlt karja,
De még sűrű köd takarja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése