Tehetség és felelősség legszigorúbb próbaköve, a Pátosz

A Pátosz valóban nagyon nehéz.
Könnyen elveszti hitelét 
A Szó,
Ha tárgya nem méltó,

S ha viselőjére túl bő lesz a Pátosz,
Már nem áld,

Hanem átkoz.

A profán ember inkább kritizálgat,

Ahhoz nem kell ész, se fantázia;

Szapul,

Ócsárol,

Pletykál,

Kritizál;

Rosszat keres és

Rosszra is talál.

Pátoszt nem használ

Talán sohasem;

Tán azt se tudja, hogy mi fán terem.

Pesszimista korban,

Amikor a világ

Gazdasági végzet útján "halad",

A Pátosz nem divat.

A Pátosz valóban kiveszni látszik,

Félnek tőle,

Sokan nem ismerik,

Akik meg sejtik,

Talán nem merik.

A Pátoszt könnyű félreérteni.

Rossz pátoszt már

Mindenki hallott,

Látott,

Nézte, hallgatta nagy keservesen,

De jó Pátoszt?

Nagyon is kevesen.

Mi a Pátosz?

Tudja-e valaki?

Talán közhelydzsungelben bólogat?

Dicsőíti a hatalmasokat?

Nagy marha szavak

Nagy marha emberekről?

Füstködbe bújt szó-tömjénáldozat?

Farkcsóválás undok diktátoroknak?

Tiszteletkör díjakért,

Profiért?

Aki ezt gondolja,

Semmit sem ért.

A profán pátosz fellengzős, hamis,

És általában nevetséges is.

A Pátosz nem hivatal-máz

Kényes díszhelyen,

A Pátosz másmilyen.

Nem méregdrága, puccos ünnepély

Az igazi Pátosz

Nagyon szerény.

Profán síkon a Pátosz nem terem,

Se fenn,

Se lenn.

Nem kenyere végzet, se ráció,

Se önmagáért való puszta szó,

A Pátosz egész más dimenzió.

A Pátosz

Tiszta Lélekből ered,

A Pátosz csak

Őszinte

Szeretet;

Szavakba öntve...

Nem kell, hogy a vers hangzatos legyen,

Ne a forma tündököljön, hanem

Őszinte érzelem.

Ahogy fent,

Úgy idelent;

Csak azt illeti Pátosz,

Ami

Szent.

Költői tehetség és felelősség

Legszigorúbb próbája mindig ez.

Ma minden bokor gúnnyal van tele,

Vicc alig,

Savanyodik a humor,

Helyette terjed abszurd agy-tumor,

Az irónia sárban fuldokol,

Hamisítják nagy gonddal, amikor

Rossz verseknek kell felmentő sereg.

Ami aranynak látszik,

Sárgaréz,

A Pátosz hazugoknak lehetetlen,

Másoknak nehéz.

Kritikusok 

Eszik vagy nem eszik,

Felövezik, vagy fel nem övezik;

Pátosz nélkül

Költő nem létezik.

Ahogy fent,

Úgy idelent;

Csak azt illeti Pátosz,

Ami

Szent.

Nem kánon-infrastruktúra bajnoka;

A Költő az Isten

Szent 

Dalnoka.