2024. július 7., vasárnap

Pillantás Nemkellújvilágba







Nézzük, amit senkinek sem
Kéne soha látnia:
Milyen lesz a pénzvezérelt
Globális utópia. 

Világállam-fogaskerék
Édeskésen nyöszörög,
Mindenkinek kijárnak a
Profanizált örömök.

A permanens szexuális
Forradalom meg nem áll,
A promiszkuitás mögé
Rejtőzik el a halál.

Utazási szenvedélynek
Vermet ott senki sem ás,
Nem is egyéb az élet, mint
Egy állandó utazás.

Nincs többé túlnépesedés,
Sorba állni sose kell,
Az egész Föld lakossága
Alig több, mint ötezer.

A gyanútlan világpolgár
Nem nézi, mit kap - eszik;
Olyan partnerkapcsolatot,
Amilyenbe helyezik.

Senki sem akar fób lenni,
Hát mindenre készen áll,
Néha kis korrupcióval
Tán jobb partnerre talál.

De az se tarthat örökké,
Túlhaladott a hűség,
Előbb-utóbb áthelyezik,
Mert fő a sokszínűség.

Popsi-aromájú világ,
Akad gyönyör, nem kevés,
Euthanazia jár, ha
Nem megy az átnevelés.

Nagyon fontos a polkorrekt,
Panaszt nem tűr meg a tan;
Sűrűn el kell bégetni, hogy
Itt demokrácia van.

Haladás ellenségének
Kell a család, meg gyerek,
Azokat régen elnyelték
A homofób-lágerek.

Ritka a gyermek-kedvezmény,
Erre kevésnek futja;
Egyes, kettes, nyolcas szülő,
(Más néven Bodri kutya).

Nincs már húsvét, se karácsony,
Nem szól templomi zene,
Van helyette abortuszok,
Tévelygések ünnepe.

Nyugdíj sincs. Az idősödő
Utolsó oltásra vár,
Promiszkuitás-pofából
Vigyorog rá a halál.

Pénzes utópia felett
Rózsaszín felhő ragyog
Engedelmesen tengetik
Létüket a boldogok.

Profán dollár-oltáron ül
Sok kivénhedt hárpia;
Soha senkinek se kelljen
Mindezeket látnia.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése