Zokog csendesen a hegyen.
Ateizmus a dajkája,
Mindenből csak a visszája.
Gyűlik a bűz,
Szűnik az íz;
Önemésztő nyelvi sztriptíz.
Istent mindig ki kell zárni,
Mindig új úrra kell várni.
Jövevényszó-történelem;
Mérföldnyi mély, sötét verem.
Csak mélység,
Semmi magasság;
Belehullik az igazság.
Mindig vettünk, sose adtunk,
Mindent csak másoktól kaptunk.
Csak mi voltunk, aki átvett,
Fordítva sose lehetett,
Pedig, ahogy látjuk, lehet
Nem is kevés gyanús eset.
Mindig csak másokból éltünk,
Trianon az üdvösségünk.
Jövevényszó-történelem
Komprádor agyakban terem.
Ami szép, mind másnak adni,
Ami jó, mind letagadni.
Mindig másoktól meghatva,
Mindig le vagyunk maradva.
Nekünk nem kell, vigyen, vegyen;
Mindegy ki az úr, csak legyen.
Finnugrató bölcsességek
Immár a sarkkörig érnek,
Mint akit a múltja untat,
Fosztogatjuk - önmagunkat.
Jövevényszó történelem
Már csak bolondgombát terem.
A jövő belőle nem kér,
A jelen tudja, mennyit ér,
Nem használ, de már nem is árt,
Az ideje régen lejárt.
Tudományos máz leszakad,
Alatta a nihil marad.
Jövevényszó-történelem
Feladta régen, csendesen,
Csak híveiből egy csapat
Folytat utóvédharcokat.
Most fogyott el a türelem;
Jövevényszó-történelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése