Ha jóslatokra épül a jövő,
Akkor belőlünk elszállt az erő.
Akkor kezünket már a végzet fogja,
S szelíd mosollyal vontat a pokolba,
Csak később vált át undok fúriába,
Mielőtt sorsunkat végleg lezárja.
A jövő sohasem futószalag,
Nem eleve elrendelt folyamat.
Pontos, szigorú röppályája nincsen,
Szabad Akaratot adott az Isten.
Ha jóslatokra épül a jövendő;
Akkor a jelen már több, mint esendő;
A dogmák mellől rég elszállt az élet...
A profán jóslat csak találgatás,
A gazdaság és politika trendje,
Mindig nyújtózkodna a végtelenbe,
Míg képen nem csapja a változás;
Az nem végzet,
Ott van szabadulás.
A vak végzet a közösség halála,
Alattomosabb nincsen semmi nála,
Sivár idő-lapály követheti,
Biorobotok,
Aztán a sötétség...
Ha jóslatok sorába állunk - végünk;
Mindig jóslatok ellenére élünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése