A Boldogasszony oltára

A Boldogasszony oltára

Híveit tán ma is várja

Téres Kárpát-medencében,

Éppen úgy, mint

Egykor,

Régen.

Múlt szelei halkan fújnak,

Régi hitek megújulnak.

Összeforr az oldott kéve,

Ezredévről

Ezredévre.

Téres Kárpát-medencében

Isten áldotta vidéken,

Ki tudja, hány ezredéve

Él a Boldogasszony népe.

Hódítók jöttek és mentek,

Gyilkosokból lettek szentek,

Hatalmak váltak hamuvá,

Régészeti kultúrákká,

De a csöndes munka népe

Mind az összeset túlélte.

Ritkán maradhatott árva

A Boldogasszony oltára.

A Boldogasszony vigyázott,

Időnként alakot váltott,

Népét nem hagyta magára,

Ez ma is

Az Ő Országa.

Ma is vigyáz a Hazára

A Boldogasszony oltára.