Urál vidéki szellem-őshazák
Ágrajzos honjukban gubbasztanak,
S mint a holt anyag,
Eloszlanak.
Holt létükre nagyon sokáig éltek,
Bár annyit sem értek,
Mint a tömérdek papírhulladék,
Mely utánuk selejtezésre vár...
Szaktudomány erőszakolta légvár.
Doktrínáktól terhes mellébeszéd
Hajigálta nevében szerteszét
A krónikáink őstörténetét,
Arany, Jókai hiába tiltakoztak,
Szavuk mit sem ért,
Sok hűhó volt a komoly tudományban
Végül miért?
A mínusz semmiért...
Urál vidéki szellem-őshazák
Generációkat vezettek félre,
Eltéve jégre
Minden nyomot,
Amit a Régmúlt
Számunkra
Hagyott...
Ráborult a
Magyar Lelki Tájra
A szaktudomány sötét éjszakája.
Urál vidéki szellem-őshazák...
Milyen sok könyvet írtak meg
Hiába,
Mennyi energia veszett a kárba
Miattuk..
Hamis világ,
Sohasem volt kapu...
A végeredmény:
Se por,
Se hamu...
Tudományos nagyképűség,
Külföld-követés...
Nagyon sokára lett
Megkönnyebbülés...
Európa sötét egén
Indogermán kultúrfölény
Ostoba fellege tornyosult,
Indogermanizálva lett a múlt,
Nem fértünk a magasztos "őshazába",
Ki lettünk űzve
Messze;
Az Urálba...
Tollal rajzoltak
Őshazát,
Elődöt;
A szaktudomány árnyékra vetődött,
Múltat bitorolt a teória,
Lett ágrajzos
Ál-mitológia.
Belterjes, hamis nyelvészeti múlt
Nem tudott gyökeret ereszteni,
Csaknem mindent újra kell
Kezdeni.
Nem jöttünk az Urálból,
Nem éltünk ott soha,
Mi itt vagyunk,
Az Urál vidéke
Más népek hona,
S az volt a múltban is.
Csődöt mondott a tudományos
Hiúság...
Urál vidéki szellem-őshazák...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése