2023. október 9., hétfő

A Történelem nem végzetfolyam




A  Történelem nem végzetfolyam...

Nem rossz, kiagyalt szükségszerűségek

Nyílegyenes medrében fut előre,

Ahogy azt némely történész-zsenik

Elképzelik.


A Történelem 

Az Idő Folyója,

Kiszámíthatatlan,

Akár az

Alkotója...


A fátum

Maga az antihumánum;

Nem víz, nem agyag,

A legrosszabb anyagtalan anyag,

Szellem-forgács,

Íróasztalok éjjeli agyréme,

Csak puszta látszat,

Ember alkotta

Teremtés-utánzat.


Rajtunk keresztül ballag a folyó,

Holtágak és

Mellékágak,

Itt csobbannak,

Ott cikáznak,

Fájdalmasan,

Elevenen,

Most még csak jelen,

A halálunk után

Történelem.


Köztük fut a folyó,

Nem szikkadt teória zordon hegyén,

Egyetlen hordozója van csak:

Az Egyén.


Mi lett volna, ha...

Másképpen dönt,

Ha mást szeret,

Tovább él?

Azt egyén

Kérdést feltenni nem fél,

Nem ódzkodik,

Mert önmagának ezzel tartozik.


Az Egyén összegez,

Emlékezik,

Számot vet önmagával,

Gondolkodni nem átall,

Míg az Idő kurtán rohan tova,

Mi lett volna, ha?

Mi lett volna, ha

Akkor...

Valaha...


Kiagyalt  összefüggések között,

A holt idő honában

Nem létezik a "mi lett volna, ha",

A végzet gépiesen fut tova,

Mint futószalag a gépen,

Semmi sem történhetett,

Volna másképpen,

Csupán egyféleképpen,

Nem számít Ész,

Akarat,

Hagyomány;

Csak egydimenziós a tudomány.


Halott porban cammog a ráció,

Tömeg,

Osztály,

Réteg - mind fikció.

Ezek közül

Egyik sem kárhozik,

Nem üdvözül...


Az Idő medrében

Csak Egyén suhan;

A Történelem nem végzetfolyam.









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése