Malom az Eltűnt Időben

Malom az Eltűnt Időben;

Nem múltban,

Nem is jövőben...

Meg nem álmodott álmokat

Őröl napestig a garat.

Soha fel nem ismert bőség,

Ki nem használt lehetőség

Nagy robajjal sorra kerül,

Majd az öröklétbe merül..

Zúg a malom, reszket a köd,

Idő fátyla mindent beföd.

Malom az Eltűnt Időben;

Sötét ködben,

Friss erőben...

Soha meg nem élt Életek

Nagy zsivajjal sereglenek...

Eltékozolt szerelmeket

Rejt a ködbe fagyott berek...

A gyávaság betonon jár...

Fejét csóválja

A Molnár...

Tornyosul a köd

A Hegyre;

Jár a malom,

Jár csak

Egyre...

Áll az Idő,

Harang kondul;

Szát fogaskerék csikordul.

Nem múltban,

Nem is jövőben;

Malom az Eltűnt Időben...