Fradimeccs-rigmusok Nr. 1

(Mezőkövesd, 2018. VIII. 25. Mezőkövesd-Fradi 0:1)

Az új edzőnk első meccse;

Botladozik a szerencse.

Lóg a palóc hőség nyelve,

Focizgatunk - nyögvenyelve...

Sír és dadog a futballunk,

Mevoungouról lepattogunk.

Tóth Bence szuszogva robog,

Pillár morcos képe ragyog.

Botka Endre fekve marad,

De a bíró - kirúgást ad...

Davide méltatlankodott,

Mivel éppen sárgát kapott.

Nem jó most a meccset nézni;

A szpíker Cserit dicséri.

Vizes mez, ziháló tüdő;

Jön a második félidő...

Kissé élénkebben játszunk,

Talán magunkra találunk...

A háló még most se remeg,

A gólvonalról mentenek.

Gond lehet, a helyzet kétes;

Gyere gyorsan, Dibusz Dénes!

Rebrov mester - tévés totál -

Partvonal mellett kiabál.

Alves törne a kapunkra,

Frászt hozna ránk - hogyha tudna.

Becsukta szemét a siker;

Temet bennünket a szpíker.

Pedig éppen Böde Dani

Jön nullnulltalanítani.

Három plusz perc, aztán semmi,

Most kellene csodát tenni.

Balra Lanzafame passza,

Fut a kis Petrjak, s beadja...

Boldogan nézünk az égre..

Gól!

Gól!

Egy-null!

Végre!

Végre...

Mégis győz ma itt a Fradi,

Isten áldjon, Böde Dani!

Mint a pocakon lőtt pocok,

Mezőkövesd már úgy vacog.

Nyögvenyelve, dögnehezen,

De miénk lett a győzelem!

A víz vérré sose válik;

Hajrá Fradi!

Mindhalálig!