PÉNTEK
Május 14
07 25
Nanterre
Franciaország
A férfi kilépett
a Hotel Amandierből, még egyszer visszanézett a roppant üveg-beton kolosszusra,
jól a szemébe húzta fekete baseball-sapkáját, szétnézett, és elindult a széles
Pablo Picasso sugárúton. Jól tette, hogy három nap pihenést engedélyezett
magának ezen a remek helyen! Kívülről ugyan riasztóan fest, az ő mércéjével
mérve túlságosan modern. Hogyan mondaná a Mester? Túlságosan elidegenedett.
Mindegy, bármennyire is rideg, modern, személytelen és elidegenedett, nagyon
otthonosan és kényelmesen lehet benne pihenni. Még egy nőt is felcsípett
magának a bárban a második este. A pipi nem volt szemérmes, nem kérette magát,
de nem is akart túlságosan sokat. Mindössze némi pénzt kért, egyebet nem.
Sokkal többet adott, mint bármelyik kijelölt ágyas odahaza!
A férfi teste kellemesen
megborzongott. Életének legszebb néhány napját töltötte a Hotel Amandierben!
Sokkal szebben
és jobban lehet élni ebben a világban, mint azt a Mester tanította! A Mester
hazudott! Talán még Őfelsége is hazudott? Folyamatosan mindenki hazudott? Ez a
világ más. Egészen más. És a Világvége? A kérlelhetetlenül következő,
megállíthatatlan Istenítélet? Amelyik megalázza az emberiséget, elpusztítja a
gonosz hatalmakat; és újra, de ezúttal végérvényesen visszaadja a világ feletti
uralmat Uballit házának kezébe? Talán még az is hazugság? Meglehet!
Elsötétített
ablakú, fekete terepjáró haladt el lépésben mellette. A férfi felnézett. Valami
gazdag ismeretlen, aki ugyancsak szeretne három-négy kellemetes napot egy jó
szállodában. Ha tőle kérdezné, az Amandiert javasolná. Jókedvűen nézett a
komótos tempóban távolodó autó után.
Eljátszogatott a
gondolattal, hogy még néhány napot az Amandierben tölt. Nagy kedve volna hozzá.
Ezért nem is jelentkezett ki. Ki tudja, talán néhány nap múlva visszatér.
Nem volt igaza
Rustemnek. Nem kell állandóan rettegni, menekülni, nincsenek örökké
életveszélyben. A Pohárnok Gárda? Azok az elkényeztetett fickók feleannyira sem
veszélyesek, mint a hírük! Nem is ismerik ezt a világot! Honnan tudnák, hogy ő
most éppen hol van? Hogyan találhatnák meg, amikor ilyen elmondhatatlanul
hatalmas a világ!
Újabb fekete
terepjáró húzott el mellette, talán valamivel tempósabban, mint az előző. Úgy
látszik, itt mindenki jókora fekete terepjáróval jár. Vagy ez ugyanaz volt,
mint az előbbi? Miért lett volna ugyanaz? Valószínűleg egy másik kocsi volt
másik gazdával, és teljesen más céllal.
Szóval Rustem! A
fickó váltig állította, hogy bajban lesznek, nagyon vigyázniuk kell magukra,
hogy minél félreesőbb rejtekhelyet kell találniuk ebben a káprázatosan
változatos és érdekes világban. Persze, hiszen a legostobább is tudja, hogy
Rustem és Theodora fülig szerelmesek egymásba! Valószínűleg házaspárnak adják
ki magukat az ostobák. Az ő helyzetük más: Theodorát Őfelsége feltétlenül
kerestetni fogja. Nyilván nem hagyhatja elkószálni az unokáját! Valószínűleg
Rustemet is keresteti, rá biztos halál vár. Csak akkor juthatna biztonságba, ha
nagyon messzire eltávolodna Theodorától. Nem szívesen lennék a bőrében,
gondolta a férfi. Szegény Rustem! Ő sohasem lesz biztonságban. A többieket
Őfelsége aligha üldözi tovább, ha egyszer már nyomukat veszítette. Az ellopott
készpénz? Ugyan már, Őfelségének abból van elég! Emiatt nem teszi tűvé értük az
összes kontinenst! Uballit háza majd pótolja elbitangolt szolgáit, ők pedig
háborítatlanul élhetnek a világ valamelyik sarkában. Akár itt is.
Hátulról halk
motorzajt hallott, de nem nézett vissza. Miért is kellene idegeskednie? A
Pohárnok Gárda elsősorban Theodorát és Rustemet üldözi, miért is törődnének
éppen vele? Sejtelme sincs, merre van a szerelmespár, lehetőleg minél messzebb
innen! Talán már el is fogták őket!
Gregory és Aram? Biztosan nem voltak
elég óvatosak, és valamivel magukra vonták a Pohárnok Gárda figyelmét. Elég
ostobák voltak szegények mindketten, nincs mit csodálkozni rajta, hogy úgy
végezték.
Ebben a pillanatban egy kéz
nehezedett a vállára.
—Szervusz, Aaron! — döbbenetében
mozdulatlanná merevedett. Ez a hang! Mar Ars hangja! Mar Ars Ninurta! A
Pohárnok Gárda egyik legfélelmetesebb harcosa! Aki sokkal rosszabb, mint
Arshak! Hogyan találhattak rá?
Még csak gondolkodott az ellenálláson
vagy a menekülésen, de már képtelen volt rá. Elkábítva és gúzsba kötve hevert a
terepjáróban, miközben a jármű nagy sebességgel elhagyta Nanterre-t.
Egy villanásra még magához tért, a
kocsi szomorúfüzek lombsátrai közt zötykölődve haladt valami talajúton. Egy
mozdulattal újra elkábították.
Aztán magához térítették. Ritkás
erdőben vagy ligetben lehettek, mindkét keze egy fa lehajló ágához kötve, lába
lebéklyózva a földhöz. Elébe lépett a Bíró, hogy felolvassa az Őfelsége által
aláírt ítéletet. A Hóhér éppen a felhúzó kart tekerte, és gondosan nehéz
nyílpuskája öblébe illesztette a tömör és súlyos acél vesszőt. A Fejek Őre
ráérősen támaszkodott hosszú kardja markolatára.
A negyedik megnyúzott holttestet
másnap kora hajnalban találta meg egy francia mezőőr.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése