A Költő felelőssége

Én nem kerülhetem meg.

—-

Nem fordulhatok sohasem

Jobbra-balra,

Félre,

Mintha a régóta halott

Ma is vígan élne.

—–

Nem hihetem, hogy a hordón

Isten szónokolna,

Mintha a rossz pénzuralom

Szent Szabadság volna.

——

Én nem kerülhetem meg,

Nem nézhetem el,

És nem tehetek úgy, mint a vakok;

Én nem hazudhatok.

—–

Az igazság nem változik naponta,

Mert valaki megmondta,

Ami ma rút,

Az holnap se csodás;

A költészetben nincs megalkuvás.

——

A líra sose bandzsa,

Nem eszköze a nyegle,

Rossz halandzsa.

—

A nyelv a költészet hazája,

Bokra,

Belőle készül csokra,

Nem cibálja

Apró darabokra.

—-

Nem vegzálja,

Nem csócsálja,

Méltóságosan

Használja.

—-

A líra nem olcsó játék;

A költészet

Szent

Ajándék.

—-

A megélhetési költő

Bármit megtehet,

Amit nekem nem lehet.

—–

Mivel versezetet ehet,

A versével bármit tehet.

—-

Kocsmázhat

Vagy öltönyködhet,

Versében bármit megtehet,

Én nem tehetem.

—–

A pártköltő

Csak mekeg,

Meg makog,

Én nem hazudhatok.

—-

Én nem kerülhetem meg,

Nem lódíthatok,

Hátat soha

Nem fordíthatok.

—–

A líra frontvonala érdes,

S a Költő mindig

Önkéntes.

—–

Az Idő rohan,

Az Élet suhan,

S a Kánaán még nagyon messze van.

—–

Díjak,

Meg poros szóviccek helyett

Csodát csupán

A Szeretet tehet.

—-

S a tüzes ló az ég alatt,

Ami a hegyre felszalad

Tövises úton is:

A szabad akarat.

—-

Aki jobb nálam,

Perdüljön az élre,

Aki meg fél,

Nyugodtan álljon félre.

—–

Én nem tágíthatok.