Kémény füstje gomolyog,
Bánatos szél kódorog,
A háztetőt tapogatja
Fáradt eső
Hideg, neves ujja,
Az utcákat megüli
Az őszi este
Tompa
Mélabúja.
—–
Ilyenkor ősz derekán,
Hold billeg a körtefán,
Csábítja a szőlőtőkét
A sejtelmes,
Hideg, téli álom,
Gyászoló, vén varjak ülnek
Egy magas
Faágon.
——-
Ilyenkor ősz derekán,
Vágy és sejtelem okán
Jól egymásba
Kapaszkodik
Férj és
Feleség;
Jöhet ősz is
Jöhet tél is
Tudunk élni még.
2010. október 25., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése