Csípős hajnali ködtakaró lepi még el a várost;
Zsenge, derengő fényben indul a köznapi bumli.
Álmos az ég, és végre a busz lámpája világít:
Lomha dübörgéssel araszol ki a tétova ködből.
Félálomban alattam csattog a rossz kerülőút,
Késik a híd-avatás, fél órát csen az időnkből.
Tél közeleg: retteg már tőle a rét, a folyópart;
Szénfeketén gyászolnak előre a tölgyön a varjak.
2010. szeptember 15., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése