Kinéz Isten az ablakán.
Idelenn ádventi fények
Alatt megszeppent remények.
A profán nem marad veszteg;
Repedeznek a keresztek.
Ami csendes,
Csendes marad;
Köd lepi be
Az Utakat.
Isten most is hallgat talán;
Hideg ádventi éjszakán.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése