Akik egy gyilkosságnak örvendezni tudnak

 

Akik egy gyilkosságnak

Örvendezni tudnak,
Már megbuktak.
Hitük profán,
Csak lógnak a politikán,
Mint akasztott gyilkosok

A fán.

Közhely-esőzésben

Csupaszra áztak,

Másokat addig fasisztáztak,

Amíg maguk

Fasisztává váltak.

Addig létezik örömteli
Béke,
Míg szent a másik ember

Véleménye;

Akiből hiányzik a

Tisztelet;

Pálcát tör éppen

Önmaga felett.

Akik egy gyilkosságnak
Örvendezni tudnak,

Megalkudtak,

Erkölcsi értelemben

Elaludtak,

Több eszmei

Pólusváltást lekéstek,

Halott közhelyet

Valóságnak néztek;

Nem látják, hogy más lett

Az összes részlet,

És minden régi szólam levitézlett,

Helyükön árok,

S nagy globális semmiből szivárog

Az átok.

Holt eszmék fölött

Nincs halotti tor

Legfeljebb torz vigyor.

Akik egy gyilkosságnak
Örvendezni tudnak,

Zsarnokság szekerébe fogva futnak,

De nem érzik,

Semmit sem sejtenek,

Hogy mi jöhet,

Ha érvek helyett

Csőre töltik őket

A fegyverek.

Akik egy gyilkosságnak
Örvendezni tudnak,

Már nem hazudnak,

Túl vannak azon.

Szánom őket

Nagyon.