Töpreng Isten egymagában.
A világ s az ember maga
A Teremtés folyamata.
Ami szent, mind kedves vendég,
Ami profán - melléktermék.
Célelvűnek tűnik, pedig
A jövendőt ködök fedik.
Csak ördögi szemrebbenés
Az eleve elrendelés.
Hogy mi a Teremtés útja,
Azt maga Isten sem tudja.
Holnapután vajon mi vár?
Egyenes?
Vagy újabb spirál?
Tudást álmodik az érzés,
Válasz nincs,
De jó a kérdés.
Addig rejtélyes
Az Élet,
Amíg lesznek új kérdések.
Ráncok az Isten homlokán
Hűvös májusi éjszakán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése