Nagypénteken, síró égbolt alatt

Nagypénteken,
Síró égbolt alatt
Dühödt szél rázza a tavasz-falat,
A vén Idő friss tócsák,
Lehullott virágszirmok közt halad;
De a Megváltás -

Megváltás marad.

Nagypénteken

Eső szomorkodik,

Az emberiség most is

Pofozkodik,

A Jelen szép Jövőre

Szomjazik,

Isten azonban

Meg nem alkuszik.

Nagypénteken

Felhők házak felett,

Csendben velünk

A Szent Emlékezet;

S A Jövő nevén

Még nincsen

Ékezet.

Nagypénteken,
Síró égbolt alatt
Dühödt szél rázza a tavasz-falat,
A vén Idő friss tócsák,
Lehullott virágszirmok közt halad;
De a Megváltás -

Megváltás marad.