Gonosz sötét idő-spirál
Megint pusztulásba citál...
Rossz dekadencia-mázban,
Hazug fejlődési lázban,
Kegyetlen malom-spirálban
Ballag az ember lefelé,
Talán új kőkorszak felé.
Szabadulni kéne tőle,
Ki kéne lépni belőle.
Gonosz sötét idő-spirál,
Mindig profán,
Mindig sivár.
Programozott hanyatlásban,
Visszatérő pusztulásban
A hamis evolúció,
Meg a becsapott ráció
Nem adnak tiszta láthatárt,
Csak ragadnak egyre tovább.
Előző emberiségek
Tudattalanunkban élnek.
Ős Múlt emlékei
Bennünk,
Lábunk alatt és
Felettünk...
Szegény tudományunk morog,
Sose voltak aranykorok,
Minden egyszeri, egyedi...
De nem kéne legyinteni...
Gonosz sötét idő-spirál
Hit olvad,
Az Erkölcs - szikár.
Programozott hanyatlásban,
Álságos mindentudásban
Fut velünk a futószalag,
Istentől egyre távolabb.
Pedig bennünk
Érzés,
Tudás;
Lelkünkben van a megoldás.
Szabadulni kéne tőle,
Ki kéne lépni belőle.
Gonosz sötét idő-spirál;
Ha akarunk,
Egyszer
Megáll.
Kilépünk belőle
Egyszer,
S találkozunk majd
Istennel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése