Egykori földi világok

Egykori földi világok;

Lélekben mindenki látnok.

Tudjuk, hogy előttünk

Voltak;

Ma nem élők,

Nem is holtak.

Emléküket is elmossák

Az evolúciós dogmák.

Nem szeretnénk hosszú

Múltat;

Inkább becsapjuk magunkat.

Egykori földi világok;

Lelkünkbe süllyedt talányok.

Csöndes déja vu érzések

Mélyén pislákol a lényeg,

Vagy magányos múlt-forgácsok

Gyújtanak röpke világot,

De aztán dörög a kánon:

"Csak mi voltunk a világon,

És előttünk nem volt ember!"

Ellenbizonyíték nem kell;

Csicsereg a tudós kánon,

Mint veréb a tölgyfaágon -

Mögötte a sötét katlan,

A Megmagyarázhatatlan...

Egykori földi világok;

A feledés mindig álnok.

Nélkülük nincs jövő-mese,

Nem érthetjük magunkat se.

Műtörténelem-ló hátán

Száguld velünk a pénz-sátán

A pénz-jövő irányába;

Megint...

Újra a mocsárba...

Az útjába állhatnátok,

Egykori földi világok...