Régi Tavasz száz emléke

Régi Tavasz száz emléke;

Egyszerűség, sár és

Béke.

Megtisztul a ködtől a Szó;

Lassacskán elolvad a hó...

Újjászülető udvarok

Fölött hűvös por kavarog...

A lugas már napra ügyel,

Fölötte fecske csiripel...

A sáros baromfiudvar

Közepén vén kakas kapar...

Régi Tavaszok emléke;

Ősi, szép, tudatlan Béke...

Tavasz zengő aromája,

Anyám pompás rózsafája...

Ködbe vesző régi képek,

Elhalványodó emlékek...

Szorít az Idő, mint a dér...

Már minden fekete-fehér...

Nem marad más, csak

A Béke;

Régi Tavasz száz emléke...