Halvány pannon egek alatt
Tétova Idő;
Itt úgy rejtőzködik a Múlt,
Akár a Jövő.
Sok apró mozaik fölött
Vihog
A Talány;
Csuklik már az indogermánt
Hívő tudomány.
A "nem dilettáns építmény"
"Tudákos akol!"
De nem tud annyit a Múltról,
Mint Jókai Mór.
Madár is azt csacsogja a
Kárpátok felett:
A magyar nyelvünk szépapja
Ősnyelv lehetett...
Halvány pannon egek alatt
Bús reménysereg;
Múlt imbolyog, Jelen topog,
Jövő didereg.
Kárpátok karéja mögött
Sok kis Nemzet él,
Sok kis külön reményüket
Viszi el a szél.
Sok kicsi mű-mítoszhorda
Zörög, nyikorog,
A valódi Történelem
Ködben nyomorog.
Más profitál. Isten is csak
Elkomorodik...
Fogjon végre össze, aki
Összetartozik...
Halvány pannon egek alatt
Lassú az Idő...
Tollászkodik, cseperedik
Talán a Jövő...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése