Haldoklik a vén keselyű

Haldoklik a vén keselyű,

Csapkod a farkával,

Végső döglődésében is

Hazugsággal házal.

Még hatalmas, förtelmes, bár

Közel a halála,

Dollár-karmú túlerejét

Még mindig használja.

Most is bármikor megölhet,

Akár egy perc múlva,

Repülőnk szélvédőjén át

Az ölünkbe hullva.

Haldoklik a vén keselyű,

Sivalkodva károg,

De még most is a csőrében

Tartja a világot.

A világra a keselyű

Csak felülről nézne,

Kevés az empátiája,

Tömérdek a pénze.

Mindig fentről vizslatott le

Profit-zsákmány végett,

Csak prédának tekintette

Az emberiséget.

Haldoklik a vén keselyű,

Tollai recsegnek,

Elhulltakor bizonyul majd

Legveszélyesebbnek.