Márciusi újhold-napok
Fényes aurája ragyog.
Telünk kenyerét megette,
De szellemét itt feledte,
És úgy ül a fagy a tájon,
Mint a halott alabástrom.
Márciusi újhold-napok;
Hagyomány-szilánk imbolyog.
Régen volt:
"Újhold - új király!
Most éppen más lett a szabály...
Király lehet akármilyen,
De - sohasem személytelen.
Nem közönséges pénzhalom,
Nem puszta háttérhatalom...
Az arctalan pénz-kutrugáj
Hitványabb, mint minden király...
Isten - kezét zsebre téve -
Kivárja, mi lesz a vége.
Ál-jövő ködben andalog...
Márciusi újhold-napok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése