2019. július 27., szombat

A vén Idő múzeuma

A vén Idő múzeuma
Hegyormokon áll,
Portása a bottal járó
Vén, süket halál.

Tárlóból, teremből sok van,
A vendég kevés,
Csak özönvizek után van
Tárlatvezetés.

A fiktív szárny vezetője
Ifjú piros ász,
Végzetről, szerencséről és
Létről magyaráz.

A vén Idő múzeuma
Látogatható;
Ami igazán fontos, az
Sose eladó.

A fontos ügyek részlege
Mindig nyárias,
Drága a Nyár, de az Isten
Nem anyagias.

Az első szobában a Szfinx
Örök-rigolyás,
Ne mondjuk a Teremtésre,
Hogy ősrobbanás!

A vén Idő múzeuma
Nem marad adós,
Az alagsort takarítja
Mindenféle jós.

A színpadon éjjel-nappal
Adnak valamit,
Világvége-hisztériák
Bohózatait.

A sarokban a vén Charon
Füstöt ereget,
Evolúcióról mesél
Régi vicceket.

A vén Idő múzeuma
Ott fenn, a Hegyen,
Márványszobrokkal tele a
Kupolaterem.

Színes képek borítják be
Az összes falat;
Az Ember a Teremtésnél
Nem fiatalabb.

Akit az Élet és Isten
Léte érdekel,
Annak ott bent Rhadamanthüsz
Magyarázza el.

A vén Idő múzeuma
Égi Haladék;
Várja, hogy felnőjön végre
Az Emberiség.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése