Időn túli varázsködben
Mítosz szent madara röppen.
Puszta mulandóság nélkül
Lényeg profánná nem vénül.
Csillámló fényű Sejtelem
Alkot határt fenn a Hegyen.
Időn túli varázsködben
A Lét önmagára döbben.
Idő bilincsei nélkül
A Lélek soha nem évül.
Onnan semmit el nem veszünk...
Mindig,
Mindig
Hozzáteszünk...
Isten kegyelme nem csökken
Időn túli varázsködben.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése