Messze túl a világ végén,
Ábrándok peremvidékén
Áll a Város...
Turisták sehol sem lelik,
Ügynökségek nem hirdetik,
Még repülőtere sincsen...
Mintha tükörképünk lenne,
Mindenki mást keres benne:
Egyik színes tündérálmot,
Másik abszurd állatságot
Lát a távolból belőle.
Messze túl a világ végén,
Ábrándok peremvidékén
Áll a Város...
Lakják élők,
Lakják holtak;
Egykor vagy sohasem voltak...
Lakják rövid öröklétek;
Lakják örök álomképek...
Messze túl a világ végén,
Ábrándok peremvidékén
Áll a Város...
Fölötte pernye nem szálldos,
Nincs szegény,
Se milliárdos...
Pénz mikrofonba nem hebeg,
S közönséges őrületek
Nem hazudnak művészetet...
Messze túl a világ végén,
Ábrándok peremvidékén
Áll a Város...
Odaút pénzbe nem kerül,
De keveseknek sikerül...
Nem pénz - Öröklét az ára.
Élők és holtak számára
Nincs nagyobb megtiszteltetés...
Messze túl a világ végén,
Ábrándok peremvidékén
Vár a Város...
Amíg Bárki eljut Oda,
Lehet Jövő,
Lehet Csoda,
De ha senki
Nem keresi,
Isten a talonba teszi
A civilizációnkat,
S teremt helyette másikat...
Messze túl a világ végén,
Ábrándok peremvidékén
Vár a Város...
2017. május 16., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése