2014. június 6., péntek

Szőke nő zűrben az űrben - 255.

KÉTSZÁZÖTVENÖTÖDIK RÉSZ 
A szőke nő tért magához elsőnek.
-         Admirális a hajónak! Ezt hogy’ értsem?
„Hajó az admirálisnak! A csatahajó rendelkezik egy titkos funkcióval, amelynek Különleges Képesség a neve. Az ott tárolt állomány előtte is titkos és semmiféle módon sem lehet hozzáférni. A támadást követő másodpercekben a Különleges Képesség aktivizálódott. Ennek oka és mikéntje ismeretlen. A Különleges Képesség aktivizálódása és az ismeretlen támadás elhárítása között ok-okozati összefüggésnek kell lennie.” 
Helmut csuklott, Ed Philips Karenre nézett.
-         Admirális a hajónak! Hogy áll most az úgynevezett Különleges Képesség?
„Hajó az admirálisnak! Folyamatosan működik, Karen Bozchana Kadlecikova admirális!” 
Karen tanácstalanul nézett a férfiakra.
-         Engem nem nyugtat meg – motyogta Ed Philips, mire a szőke nő hangtalanul bólintott.
Helmut megrökönyödött:
-         Mi van? Nem nyugtat meg?
Ed Philips kurta bólintással felelt neki.
-         Nem! – tette hozzá.
Az ifjabb Schellenberg a fejét csóválta.
-         Hát vegyétek tudomásul, – kezdte nagy lendülettel – hogy engem megnyugtat! Nagyon is megnyugtat! Mi az, hogy megnyugtat! Fellelkesít! A legszívesebben táncra perdülnék!
Látta, hogy a másik kettő csodálkozva nézi.
-         Na, ne savanykodjatok már! Valaki gondoskodott a védelmünkről. Valaki pontosan tisztában volt vele, miféle támadásokat intézhet a csatahajó ellen a Digitális Téridőből az Ultenberg banda, és jó előre felkészítette rá a jó öreg Rodney-t. Akárki tette, iszom az egészségére!
Felhajtott egy pohár italt.
-         Bármivel is próbálkozik az Ultenberg csoport, a csatahajó elhárítja!
Karen megcsóválta a fejét.
- Ne hidd! – dörmögte Ed Philips. – A védelem addig tart, amíg Ultenbergék nem próbálkoznak valami újjal.
Helmut keze megállt a levegőben.
-         Ez igaz – mondta megnyúlt arccal.
Ed Philips megsajnálta.
-         Nyugi, öregem – vigasztalgatta. – el ne kenődj!
Még Karen is anyáskodva simított végig a férfi arcán. Néhány pillanatig nézték egymást.
Egyikük sem vette észre. Csak az árnyékot.
Ismeretlen férfi tornyosult fülébük.
-         Ne próbáljanak rám lőni! – hangzott különös, gépies hangon.
Folytatása következik. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése