Otthonom

Nyárba fordult már az év,

Jó az Isten kedve;

Színesben ragyog a kertem

A telet feledve.

—–

Nekem tűz a nyári Nap,

Engem hív az árnyék,

Nem hiszem, hogy valaha is

Idegenbe vágynék.

—–

Nyári napfény, kicsi ház,

Hunyorogva nézem;

Van boltíves hálófülkém,

S drága Feleségem