Üres lap az asztalomon.
Fejemben sorok rohannak,
Estére talán oldalak
Lesznek meg az új darabból,
Hogyha majd minden jól passzol.
Októberi ünnepnapon
Népem múltját fontolgatom.
A forradalmak nemzete,
Vérzett, ahogy tán senki se,
Csoda, hogy még mindig vagyunk,
Ma is élünk,
Megmaradtunk.
Októberi ünnepnapon
Terveimet fontolgatom.
Finnugrató tévedések
Nyomán hamis őstörténet
Vonja ködbe a múltunkat,
Sötét zsákutcába vontat.
Probléma akad ám bőven,
Mért ne hinnék
A Jövőben?
Sorok gyűlnek a lapomon,
Októberi ünnepnapon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése