Izmus-zsákutcák világa, Európa újkora

Izmus-zsákutcák világa,

Európa újkora;

Lelkes-robogva haladunk,

Mégse jutunk sehova.

Felvilágosodott főkre

Kacsingat a szürke ég,

Kicsinyes izmuskodásban

Kérődzik a bölcsesség.

Szegény csalódott valóság

Kuckóba húzódva sír,

Fontosabb lett nála, hogy ki

Kitől idéz, ki mit ír...

Izmus-zsákutcák világa,

Affektál a sok kacat;

Kizsákmányolt tömegekre

Doktrína-sereg kacag.

Mesterkélt teóriáktól

Pörkölt lesz a cibere,

Mindent eltakar a semmi

Összefüggés-rendszere.

Megizmusodott világban,

S a bölcsész arról locsog,

Hol kezdődnek, hol végződnek

Mindenféle izmusok.

Melyik meddig terpeszkedik,

Hová visz ága-boga,

Izmus-nyelven a valóság

Melyik pontja micsoda.

Izmus-zsákutcák világa,

Doktrína-vitákra fel,

Sok ezer oldalnyi szöveg

Dogma-susnyásba terel.

Világ-jobbító ideák

Vitatkoznak hangosan,

Amíg mellettük a világ

Bosszankodva elsuhan.

Sem megértés, sem szeretet,

Csak ideológia,

Nem lesz tőlük jobb a világ,

De lesz több teória.