Kovács Jakab...
Ismerjük-e még vajon a nevét?
Egyszerű,
Munkás,
Hétköznapi ember,
Aki csak akkor harcol,
Ha nagyon kell...
Kovács Jakab...
Ismerjük-e még vajon a nevét?
Kovács Jakab
Felnémeti kovács
Nem maradt hátra,
Amikor ember kellett a gátra...
A feledés, mint sötét ingovány
Terpeszkedik a Múlt halvány nyomán,
Létet,
Hitet,
Önbecsülést zabál,
S durvábban kirabol,
Mint a tatár...
Kovács Jakab...
Nem volt se utódja
Se őse,
Pedig Dobó István maga írta Róla,
Hogy Ő volt
Eger védelmének
A legnagyobb
Hőse...
Akkor zengett az ég,
Egert vívta az oszmán csőcselék,
Falvainkat török hordák dúlták,
Veszni készült az ország...
Kovács Jakab
Felnémeti kovács,
Kezében nem szablya,
Csak kalapács...
Kovács Jakab
Felnémeti kovács
Nem született vitéznek,
Nem volt nemes se,
Kenyerét kovácsmunkával kereste,
Patkolt,
Kovácsolt,
Dolgozott sokat,
Javított törött vasszerszámokat..
Fegyvert?
Talán soha...
Nem volt udvari mester,
Se annak rokona.
Kovács Jakab
Felnémeti kovács,
Tán élete végéig
Csak kalapál és dörmög,
Ha a törököt nem hozza el
Felnémetig,
Egerig
Az ördög...
Kovács Jakab
Felnémeti kovács
Nem hódolt,
Nem menekült,
Ahogy más,
Neki volt Hazája...
Bement az egri várba.
Kovács Jakab
Felnémeti kovács
Nem maradt hátra,
Amikor ember kellett a gátra...
Egész nap kovácsolt,
És kalapált,
Ócska flintából
Muskétát csinált.
És amikor a török támadott,
Kezébe kardot,
Puskát ragadott,
A falra szaladt,
És irtotta a martalócokat.
Jön a szpáhi,
A janicsár,
Kovács Jakab
A kovácsmester,
Alkalmi katona -
Elébük áll...
Amott túlerő,
Profi katonák,
Imitt - erős karok.
"Megtartjuk Egert,
Bátor magyarok!"
Katonák,
Parasztok,
Kovácsmesterek...
Nem bírt el velük a török sereg...
A török nem nyugodott bele,
Eger kellene,
Ha nem elég a fegyver,
Túlerő,
Rágalmat, fortélyt, aljasságot vesz elő,
Ígér, aknát ás, árulót keres.
Bolyky-torony...
Ókapu...
Földbástya...
Kovács Jakab
Mindig ott volt,
Ahol ember kellett a gátra...
Amikor szünetelt a harc,
Kalapált,
Javított,
Baltákba hosszú nyeleket rakott,
S lógni látta a vár piacán
Az áruló Hegedűs hadnagyot...
Kovács Jakab
Felnémeti kovács
Nem maradt hátra,
Amikor ember kellett a gátra...
Kovács Jakab
Felnémeti kovács..
Élt,
Ahogy más...
Dolgozott,
S - amikor kellett -
Példát mutatott...
Kovács Jakab...
Nem volt se utódja
Se őse,
Pedig Dobó István maga írta Róla,
Hogy Ő volt
Eger védelmének
A legnagyobb
Hőse...
Jutalmazáskor vele kezdődött a névsor...
Huszonöt aranyforint,
Egy öltözet ruha,
Örökös adómentesség...
A legnagyobb hősnek ennyi jár,
Döntött a király..
Remélem, hogy megkapta
Valaha...
Valaha,
Régen,
Egyszer..
Ahmed, Szokollu, Arszlán
Jött Eger alá nagy oszmán sereggel,
Ott volt Dobó,
Mekcsey,
Pethő meg Bornemissza,
Meg talán kétezer ember;
Köztük Kovács Jakab,
A derék
Kovácsmester...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése