Mától hatvanéves vagyok

Mától hatvanéves vagyok;

A kor elől nem futhatok.

Szemembe röhög a korom,

Felfogni nemigen tudom.

A szél zúgja szakadatlan:

Hatvan,

Hatvan,

Hatvan,

Hatvan...

Mától hatvanéves vagyok;

A vén Idő rajtam vihog.

Múlt kölyökkorom idején

Nagyon is vénnek láttam én

Mind a hatvanéveseket...

A fenébe!

Az is lehet,

Hogy a mai fiatalok,

Mert én hatvanéves vagyok,

Most engem vénnek találnak,

S holmi apókának látnak?

Mától hatvanéves vagyok;

Ez nem érdem,

Csak állapot.

Jobb, ha békével viselem,

Velem marad a Szerelem,

Korán kelek,

Későn fekszem;

Egyszer majd meg is öregszem.

Tervek,

Versek,

Irományok;

Hatvanéves a gazdátok.