A hajdani Néphadsereg
Emlékek frontján tekereg.
Rég leszerelt állománya
Unokát hord óvodába.
Tünedeznek a laktanyák,
Centit már az Idő se vág.
A hajdani Néphadsereg
Múlt halovány vizén lebeg.
Öregek már nem szívatnak;
Vége minden gyakorlatnak.
Újonc a vigyázzt nem veri,
Nem botorkál részeg ÜTI.
Megszűnt a sok sikamika;
Béka a Múlt poraira...
A hajdani Néphadsereg
Emléke Múltunkban lebeg.
Kádári fél-szovjet világ,
Meg operett-katonaság...
Ez volt Magyarhon valaha
Talán leggyöngébbik hada...
Minden fegyver orosz, fakó,
Tömeghadseregnek való...
A hajdani Néphadsereg
Után senki sem kesereg.
Nem kér már engedélyt senki
Sírni, vagy meghunyászkodni.
Sírt jókedvnek senki nem ás,
Nem lesz már több kimaradás.
A Hosimin-ösvényeken
Lábnyom nem, csak bozót terem.
A hajdani Néphadsereg
Után már csak rozsdahegyek...
Ikonikus Csepeleket
Már az utókor nézeget.
A PSZH-nyuszibuszok
Csepel-váltója nem kopog.
Magányos Ural a hóban,
Öreg Zil-ek a bontóban...
A hajdani Néphadsereg
Lelke halálba szendereg.
Hajdani tiszt elvtársakat
Nyugdíj-hivatal támogat.
Az őrhelyeket gaz veri,
A technikát rozsda eszi.
Foszlik sok keserves óra,
Ami marad:
Anekdota...
Múltba vesző vigyázzmenet...
A hajdani Néphadsereg...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése