2019. szeptember 21., szombat

Őszi halál keresztútján

Őszi halál keresztútján
Depresszió üldögél,
Vén anyóka álarcában
Sorscsapásokról mesél.

Ha a vándor útja közben
Egyszer elébe ülne,
Mindörökre ott maradna,
Zárulna a kelepce.

Széles hitehagyás között
Vékonyka ösvény a Hit,
A valóság pesszimista
Felfogása elvakít.

Őszi halál keresztútján
Keserű a levegő,
Hallgat a Múlt, ég a Jelen,
Sírva jajgat a Jövő.

Végzet profán világában
Néma tótágas a rend,
Nagy ostobaság elhinni,
Hogy a holt anyag - teremt...

Őszi halál keresztútján
Bámul a vén mostoha,
Míg van akaratunk Élni -
Észre sem vesszük soha.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése