A néhai Lenin elvtárs

A néhai Lenin elvtárs
Uljanovnak született,
Sírból vett igazolványtól
Neve később "Lenin" lett.

Múltjáról áriát gyártott
Bolsevik triangulum,
Mű-gránit lett, rossz ál-pátosz,
Hamis evangélium.

Anyag-elv hívő-serege
Profán mítoszokban hisz,
Nem is fontos a valóság,
Főleg nem a szifilisz.

A néhai Lenin elvtárs
Szimbirszk mélyén kóborolt,
Egy felakasztott merénylő
Csöndes öcsikéje volt.

Aligha gondolta volna
Kerenszkij igazgató,
Hogy a fia ellensége
Lesz majd ez a nebuló.

Uljanov ifjú korában
Nem voltak még nagy viták,
Nem sejtették, hogy majd egyszer
Profán szentté avatják.

A néhai Lenin elvtárs
Elméletileg hevült,
Szociáldemokratából -
Bolsevikká lényegült.

Erőszak apostola volt,
"Elméletileg" kemény,
Szaporodott, vörösödött
A doktrína-gyűjtemény.

Hogyha Isten nem létezik,
Mennyországnak sincs helye,
Akkor minden üdvösségnek
Csak erőszak a neve.

A néhai Lenin elvtárs
Erőszakra buzdított,
S gyilkossá lett híveivel
Kezet többé nem fogott.

Mihelyt kitört a háború,
Forradalomról beszélt,
De máig se tudja senki,
Hogy külföldön miből élt.

Mindig talált feje fölé
Jó, polgári fedelet,
Sokan azt rebesgették, hogy
Német ügynök lehetett.

A néhai Lenin elvtárs
Puccs céljából hazatér,
Trockijé lett a fáradság,
Az övé meg a babér.

Államfő lett hamarosan
Véres orosz ég alatt,
A végén pedig kitömték,
Mint valami madarat.

Aztán az osztályharcnak ki
Kellett élesednie;
Egész keleten Lenin lett
Isten profán gúnyneve.