Mai marsi hétköznapok;
Homokba fúlt Lét csikorog.
Vörös porsíkságok felett
Gyásznótát fütyül a hideg.
Liberális entrópia
Száll az Élet poraira.
Mai marsi hétköznapok;
Végtelen árnya imbolyog.
Arcok,
Falak,
Alakzatok;
Messzi Múlt szelleme kopog.
Halott sziklák?
Romvárosok?
Vajon mit rejt még a homok?
Mai marsi hétköznapok;
Vak nemhit-banda sompolyog.
Vak tételek szele fütyül:
"Nincsen élet rajtunk kívül."
"Véletlen szülte porszemek"..
S a Lét?
"Közömbös rengeteg"...
Mai marsi hétköznapok;
Világvégi por kavarog.
A Múlt csupán homok-redő,
Kráterbe gyűlik az Idő.
Szellem-múltat anyag takar,
Feledést üvölt a vihar.
Mai marsi hétköznapok;
Rejtélyek sortüze ropog.
Jövő-rejtelemsor épül,
Az ember a Marsra készül.
Terraformált emlékezet
Múltba, vagy Jövőbe vezet?
Mai marsi hétköznapok;
Csonkult légkör sebe sajog.
Amíg önmagunkra lelünk,
Hódítunk,
Vagy visszamegyünk...
Mars...
Holt világ életfája...
Vagy az Ember
Őshazája...
2018. július 22., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése