Évről évre
Mind öregebb vagyok,
A kor ösvényén lassan
Ballagok.
Évről évre
Szorítom
A Kezed;
Tudom, hogy élnem csak
Veled lehet.
Hull rám az évek pora,
Mint a hó,
S egyre jobban szeretlek,
Anikó!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése