Tartja magát még a Tél,
Szürkésfehér szemfödél;
Idő síkján a vénséges
Vándor halál mendegél.
Éjszakától reggelig
Néma fagy terpeszkedik;
Prüszkölő, kehes Reményre
Ködfüggöny ereszkedik.
A hó keményen ropog,
Gonosz végzet andalog,
Kertek alatt hoppon maradt
Pénz-jövendő csámborog.
Tartja magát még a Tél,
Befagy a Múlt, zúg a szél;
Az egykedvű Felelősség
Most is velünk mendegél.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése