2014. május 3., szombat

Májusi ars poetica

Ablakomon beleső
Csendes májusi eső
Áztatja a kertemet.
—-
Friss májusi Szeretet,
Rovott telet eltemet,
Vígan, zölden mosolyog.
—-
A rosszkedv már nyikorog,
Pesszimizmus csikorog,
Táncba hív a Kikelet.
—–
Komor, rossz lózungos sorok,
Erőltetett szimbólumok
Helyett Létet akarok.
—–
A kényelem rossz fogat,
Halandzsa-létre ragad.
—-
Alabástromtornyokat
Renegát líra fogad.
—–
Ablakomon beleső
Csendes májusi eső
Kopog az ereszemen.
—-
Ponttalan és monoton
Nyúlós-nyálkás sorokon
Díjasok kérőddzenek.
—-
A pokolban káosz éget;
Ritmusban lakik az Élet.
—-
Elkorhadt szavak helyett
Fényes sorok kellenek.
—-
Toprongyos nyugat-mánia,
Redves, lapos szó-mágia
Helyett egyszerű tisztesség.
—-
Dolgos, egyszerű békesség,
Nem arcra kent piros festék
Hozhat emberibb jövendőt.
Ablakomon beleső
Csendes májusi eső
Ígér békés éveket.
—-
Magyar szóval, igazul,
Magyar szóval,
Magyarul.
—-
Magyarnak szült az Anyánk,
Magyar líra a Hazánk.
—-
Az Apánk magyarnak nemzett;
Sose voltunk bűnös nemzet.
—–
Hetyke májusi vihar,
Nem is tudja, mit akar.
—–
Öreg fűzfán varjú károg,
Médiából hazugságok
Globál-károgása hallik.
—-
Odakint még nem pitymallik,
Ősrégi vihar morajlik.
—–
Sziréndalok rikoltozzák,
Hogy csak a pénz a Szabadság,
Pedig a pénz keshedt vágya
Csak a Szabadság hiánya.
Önelégült orángután
Tollászkodik mű-pálmafán…
Messze van még
A Kánaán.
—–
Ha majd egyszer,
Ha valaha
Mindenkinek lesz
Otthona.
—-
Ha majd egyszer nem kell félni,
Csak dolgozni kell,
Meg élni.
—-
Ha majd egyszer senki se fél,
S ha az Igazság is
Megél.
—-
Mindenkinek lesz munkája,
Kenyere;
Szerelemre,
Alkotásra
Ideje.
—-
Ha majd minden nyelven lehet
Dalolni a szerelmeket,
S minden nyelvet
Megértenek.
—-
Ha mint napsugár az ágra,
Úgy mosolyog a világra
Az Isten vidám békéje.
—-
Szebb gyermekkor lesz,
S öregkor: boldogabb;
S a profitnál
Az Élet lesz
Fontosabb.
—-
Ványadt szellő
Ücsörög a körtefán;
Magyon-nagyon messze még
A Kánaán.
—-
Friss, tavaszi illatár,
Májusi víg napsugár
Hitet és reményt ígér.
—–
Azt mondja a friss tavasz:
Hit és Ritmus -
Ugyanaz.
—–
Amíg a Ritmus dobog,
Az isteni tűz
Lobog.
—-
A mélységes éjszakában,
Globál profit-puszaságban
Líra szent tüze lobog.
—-
Május, nóták, Kikelet,
Vén Nap a világ felett;
Az Ember még
Jobb lehet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése