Október útjait járva
Visszeres az Idő lába.
Puha barna avar temet
Sárguló vén emlékeket.
Minden pillanat idegen;
Mindenütt csupa sejtelem...
Október útjait járva
Minden Mítosz sarkig tárva.
Októberi emlékezet
Mindig régmúltakhoz vezet.
Szomorkás vén alkonyatok
Ködében Titok kavarog.
Rejtély éled ősi ködben,
Pélioni dárda zörren,
Artemisz les fürge vadra,
Marduk támad Tiamatra,
Csodaszarvas-borjú szalad
Szellemkoronás fák alatt.
Október útjait zárva
Minden tapasztalat árva.
A süppedő léptek alatt
Nosztalgia könnye fakad,
Kínja zizzen fájdalomnak,
Múltak sebei sajognak.
Árad a Kísértés árja
Október útjait járva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése