Ami majd Tavasszal kikel,
Ősszel vetik el,
Isten az Életre mindig
Élettel felel.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
skip to main |
skip to sidebar
Rendszeres olvasók
Blogarchívum
-
►
2023
(365)
- ► szeptember (30)
-
►
2022
(362)
- ► szeptember (30)
-
▼
2021
(360)
-
▼
szeptember
(30)
- Élet-halál hídján este
- Szomorkás őszi parokon
- Meleg őszi éjszakában
- Ősz-folyam csöndes sodrában...
- Fáradt Ősz nyergébe szállva
- Atlantiszi hétköznapok
- Hull az őszi falevél
- Régi "csakazértis-nóta"
- Ami majd Tavasszal kikel...
- Szeptember végi éjszakán
- Túlkoros kamasz világban
- Ördögűző szeptemberben
- Szomorúvá őszül az Ég
- Atlantisztól fél a végzet..
- Gyorsan eltelt évtizedek
- Harmincadik évfordulónk
- A Lótuszevők szigete
- Isten ül egy korhadt padon
- Ingyen Kegyelem
- Bütykös lábú Megismerés
- Lélekállapotok sora
- Őszindító szeptemberben
- Vén Hallgatag ül vén padon
- A szelíd őszi reménykedés hona
- Hamuba sült őszi napok
- Se übermensch, se poszthumán
- Összeesküvés-gyakorlat
- A Líra Lélek-eledel
- Pap Gábor előadásait hallgatva
- Szeptember a körtefa tövében
-
▼
szeptember
(30)
-
►
2020
(364)
- ► szeptember (30)
-
►
2019
(367)
- ► szeptember (30)
-
►
2018
(357)
- ► szeptember (30)
-
►
2017
(320)
- ► szeptember (25)
-
►
2016
(370)
- ► szeptember (31)
-
►
2015
(361)
- ► szeptember (31)
-
►
2014
(350)
- ► szeptember (31)
-
►
2013
(354)
- ► szeptember (30)
-
►
2012
(370)
- ► szeptember (31)
-
►
2011
(369)
- ► szeptember (32)
-
►
2010
(355)
- ► szeptember (29)
Magamról
- L. N. Peters
- Sarkad, Békés, Hungary
- Rólam A VÉN MUSKÉTÁS BEMUTATKOZIK s: Pete László az anyakönyvezett nevem, de ezen a néven legalább hárman publikálunk, és nekem már volt emiatt komoly kellemetlenségem. Ezért tettem hozzá bérmálási nevemet, a Miklóst. Ennek megközelítő fordítása az L. N. Peters. Balatonbogláron nőttem fel, Budapesten (Fazekas Mihály Gimnázium, Horváth Mihály tér) érettségiztem, Szegeden és Debrecenben diplomáztam, Gyulán dolgozom, és Sarkadon lakom. Negyvenhat éves vagyok. Van egy csodálatos Feleségem, és két gyönyörű Lányom (Réka Bereniké /1986/ és Lilla Viktória /1992/). Középiskolai tanár vagyok, amellett író, szövegíró, dramaturg. Volt eddig tizennégy hivatásos, illetve körülbelül nyolcvan diákszínházi bemutatóm különböző minőségben (dramaturg, szövegíró, író-dramaturg, szerző). Túlkoros idealista vagyok, és megalkuvónak túl öreg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése