Püthagorasz egykor régen...

Püthagorasz egykor régen
Csillagot látott az égen.

Éppen Krotón várfalain
Gondolkodott az álmain.

Pár órája futni látott
Szübariszi lovasságot...

Püthagorasz akkor este
Régi önmagát kereste,

Azt, amelyik ifjú maradt,
Mert elesett Trója alatt....

Vagy amelyik búvárkodott,
S Homérosszal találkozott...

Püthagorasz egykor régen
Látott valamit az égen...

Az Igazságot keresve
Isten néma lelkét leste...

Talán magába szívhatta,
De nekünk le nem írhatta...

Püthagorasz egykor régen
Járt, vagy nem járt sok vidéken...

Járt, vagy nem járt Indiában,
Vagy druidák ősi honában,

Tán Glastonburyt is látta,
Vagy valaki kitalálta...

Püthagorasz egykor régen
Valamit keresett éppen...

Régi kazlak szalmaszálát,
Az Elődök tudományát...

Még a szélben ott lebegett
Távoli városok felett...

Püthagorasz egykor régen
Látott valamit az éjben...

Messze fenn a Tejút felett
Száz régi Élet lebegett...

Régi tudás, vagy misztika
Szállott a Múlt poraira...

Püthagorasz akkor régen
Érzett valamit az éjben...

Lélekvándorló Szerelmek
Élet-vándorútra kelnek...

Csak Szerelemmel áldozunk,
Mert mind az Egyhez tartozunk...

Püthagorasz tudta régen:
Valami lappang az Éjben...