Akármit is mond a látszat.
Bármilyen teher az Idő,
Végzet-bozót sehol nem nő.
Az Ember, ha meg nem sejti,
Legfeljebb elölről kezdi.
Isten soha el nem fárad,
Nem teremt sem bűnt, sem vádat.
Nem játszadozik Tudattal,
Sem Léttel, sem indulattal.
Várakozik meghitt Csenddel,
Eleve el mit sem rendel.
Isten soha el nem fárad,
Sohasem rázza a fákat.
A pokolba nem ráncigál,
Villámokat sem hajigál.
Sorsot senkinek sem ácsol,
Nem követel, csak tanácsol.
Isten soha el nem fárad,
Mert övé az idő, várhat.
Nyugodtan keblére fogad
Egymást váltó világokat.
Nem tudja, mi lesz a vége,
Előrelépünk-e végre...
Korok múlnak...
Idő árad...
Isten soha el nem fárad...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése